Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseOldal nyomtatása

Életbiztosítások adókedvezménye

Életbiztosítások adókedvezménye


Jelen  adózási  tájékoztató  összefoglalja  a  személybiztosításokra  és  járadékbiztosításokra vonatkozó hatályos adózási szabályokat. Ezen tájékoztató  ismerete  nem  mentesíti  a  biztosítási  jogviszony  szereplőit  az  alól,  hogy  az  adótörvények  mindenkori  hatályos  rendelkezéseiről  a  tőlük elvárható módon maguk is tájékozódjanak.


Adómentes biztosítási díjak

Az  SZJA.  tv.  (1995.  évi  CXVII.)  1.  számú  melléklet  6.3.  pontja  szerint adómentes a magánszemélyek által fizetett kockázati biztosítások díja, a díjat fizető kártérítési felelősségébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja, továbbá a más személy (jellemző-en  kifizető,  munkáltató)  által  a  biztosítottra  tekintettel  havonta,  a minimálbér 30%-át meg nem haladóan fizetett kockázati biztosítások  díja  (csoportos  biztosítás  –  azonos  szolgáltatási  tartalommal  –esetén havonta az egy főre jutó díj).


Nem minősül adómentesnek az a kockázati biztosításra fizetett díj, ha

– a fizetett díj 30%-át meghaladó díjvisszatérítésre (engedményre) jogosít, vagy

– a  fizetett  díj  30%-át  nem  meghaladó  díjvisszatérítésre  (engedményre)  jogosít  ugyan,  de  annak  jogosultja  nem  a  szerződő, hanem más magánszemély (jellemzően kifizető, munkáltató által kötött szerződéseknél).

– a  biztosító  teljesítésének  összege  nem  haladja  meg  az  adott szerződésre befizetett díj és a képződő hozam összegét.


Kockázati  biztosítás  a  lejárati  szolgáltatással  és  visszavásárlási értékkel  nem  rendelkező,  halál  esetére  szóló  életbiztosítás,  a  baleset- és betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás).


A jelenlegi gyakorlat szerint adójogi szempontból nem minősül kockázati  biztosításnak  a  Munkáltató  által  a  Munkavállaló  javára  kötött teljes életre (élethossziglanra) szóló életbiztosítás, azonban az SZJA. tv. 1. számú melléklet 6.9. pontja szerint adómentes az ilyen biztosítás rendszeres díja (amit legalább évente egyszer meg kell fizetni).


Adómentes biztosítási kifizetések

Az  SZJA.  tv.  1.számú  melléklet  6.6.b,  pontja  szerint  adómentes  a biztosító által fizetett haláleseti, baleseti és a betegségi szolgáltatás, illetve  a  6.6.c  pont  alapján  a  járadékbiztosítási  szerződés  esetében nyújtott szolgáltatás, kivéve a 6.6.a pontja szerinti baleset- és betegségbiztosítás  (vagy  egészségbiztosítás)  alapján  nyújtott  jövedelmet pótló  szolgáltatás,  továbbá  az  olyan  biztosítási  szerződés  alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta.


Nem  minősül  a  6.7.  alapján  baleset-  és  betegségbiztosítás  (vagy egészségbiztosítás) alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatásnak az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki,  a  költségtérítést  és  jö ve del met  is  tartalmazó  járadékból  (annak egyösszegű  megváltása  e se tén)  a  költségtérítő  rész,  a  baleset-  és betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) alapján járó jövedelempótló szolgáltatás összegéből a napi 15 000 Ft-ot meg nem haladó része.


Kamatjövedelem

A biztosításból személyi  jövedelemadó  (kamatadó),  illetve  egészségügyi  hozzájárulás  (EHO)  köteles  kamatjövedelem  keletkezhet,  ha  a kifizetésről megállapítható, hogy nem „egyéb jövedelem”.

Kamatjövedelem életbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából, részleges visszavásárlásából származhat, amennyiben a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett, adókötelesnek minősülő díjak kockázati díjrészekkel csökkentett együttes összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. 

Kamatjövedelemnek ez utóbbi pozitív különbözet minősül.  Részleges visszavásárlás esetén a befizetett díjrész meghatározása arányosítással történik ((biztosítói teljesítés összege/a szerződés megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összege) x (kockázati díjrészekkel csökkentett befizetett díjak)). A kamatadó mértéke 16%, amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában levon, és megfizet az adóhatóságnak.


A 2013. évi CXXIII. törvény (Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró  törvények  módosításáról  szóló  törvény)  értelmében,  a  2013. július 31. után megszerzett kamatjövedelmet 6%-os EHO is terheli, melyet  a  biztosító  annak  kifizetésekor,  a  kamatadóhoz  hasonlóan levon, és megfizet az adóhatóságnak. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1. előtt kezdődik,  de  a jövedelem  megszerzésének  időpontja  a  2013.  augusztus  1-jével kezdődő időszakra esik, az EHO a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált  kamatjövedelmet  terheli.  A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak  2013.  július  31-ét  követő  részének  és  az  időszak  teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.


A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a kapcsolódó adókötelezettségek és egészségügyi hozzájárulás összege), 50 százalékkal csökkenthető:

– egyszeri díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év után, de az 5. év előtt történik,

– rendszeres díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év után, de a 10. év előtt történik. 100 százalékkal csökkenthető (így nem adóköteles és nem  EHO köteles):

– egyszeri díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év után történik,

– rendszeres díjas szerződések esetében: lejárat és (rész) visszavásárlás esetén, ha a kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év után történik.


A  levont  kamatadóról,  illetve  EHO-ról  a  biztosító  igazolást  ad  a magánszemélynek.  Abban  az  esetben,  ha  a  kamatadó,  illetve  az EHO levonása megtörtént, vagy kamatadó, illetve EHO nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet. Ha a magánszemély által fizetendő EHO-nál  a  kifizető  többet  vont  le,  a  túlfizetést  a  magánszemély  az adóévre  benyújtott  bevallásában  visszaigényelheti.  Ha  az  adóévben fizetendő EHO meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet  a  magánszemély  az  adóévre  vonatkozó  bevallásában  vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.


Adóköteles díjú csoportos biztosítások

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az SZJA. tv. 70. § (1) c. pontja  szerint  a  több  magánszemély,  mint  biztosított  javára  kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj (csoportos biztosítás) ha a szerződés nem egyénileg, hanem munkakör, beosztás stb. alapján határozza meg a biztosítottak körét. Ebben az esetben az adó a kifizetőt terheli, alapja a jövedelem (fizetett biztosítási  díj)  1,19-szerese  és  az  adó  mértéke  16%.  Ugyanakkor  a kifizetőt EHO fizetési kötelezettség is terheli az EHO tv. 3. § (1) ba. pontja szerint.Egyes  meghatározott  juttatásnak  minősül  2013.  január  1-től  a Munkáltató  által  a  Munkavállaló  javára  kötött  teljes  életre (élethossziglanra) szóló életbiztosítás nem rendszeres díja.


Biztosításból származó egyéb jövedelem

Ha a magánszemély szerződőként olyan életbiztosítást vásárol viszsza, amely kockázati életbiztosításnak nem minősül, valamint díját korábban szerződőként részben vagy egészben az Art. szerint kifizetőnek minősülő adóalany (pl. munkáltató) fizette, egyéb jövedelme keletkezik. Ebben  az  esetben  ugyanúgy  kell  kiszámítani  a  jövedelmet,  mint  a kamatjövedelemnél  (a  biztosítói  kifizetés  csökkentve  a  magánszemély által befizetett díjjal és a kockázati díjrésszel), csakhogy ez a jövedelem már nem kamatnak, hanem összevonandó jövedelemnek minősül, és ezért az adótábla szerinti adó terheli.


Az  EHO törvény 3.  § (1). bekezdése  alapján  az  így  megszerzett jövedelem  után  27% egészségügyi-hozzájárulási  adókötelezettség terheli  a  magánszemélyt.  Az  EHO törvény 11.§  (11).  bekezdése alapján a biztosító az egészségügyi hozzájárulás összegét nem vonja le a kifizetendő összegből, annak bevallása és megfizetése a jövedelmet szerző magánszemély kötelezettsége.


A levont személyi jövedelemadó előlegről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek,  és  magánszemélyenként  adatot  szolgáltat  az adóhatóság számára. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen kell szerepeltetnie az adóbevallásában.


Amennyiben  a  fent  említett  biztosítást  a  magánszemély  határozott tartamúra  alakítja,  és  így  a  magánszemély  lejárati  szolgáltatásban részesül, és a kifizető által befizetett adómentes biztosítási díj után korábban adót nem fizetett, akkor ez a biztosítói kifizetés – csökkentve a magánszemély által befizetett díj összegével és a kockázati díjrésszel – szintén összevonandó egyéb jövedelem, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségeket a magánszemélynek kell rendeznie.


Jelen tájékoztatás a 2014. január 1-jétől érvényes szabályokat tartalmazza,  ezért  kérjük,  kísérje  figyelemmel  a  jövőben  bekövetkező változásokat.



Lépjen kapcsolatba velünk!